Hosszan nem akarok írni róla, mivel akit érdekelt, már rég elolvasta vagy megnézte a filmet, aki pedig eddig nem olvasta, (talán) már nem is fogja. Viszont egy élménytől fosztja meg magát, egy olyan világtól, amibe ha belemerül, sokkal könnyebben telnek a hétköznapok. Ez a könyv adott erőt, a tény, hogy Harry-t piszkálják, engem is átlendített a rosszindulatú osztálytársaim gúnyolódásán.
Erőt és reményt adott arra, hogy lesz majd jobb. És hogy nem feltétlenül az áll utolsó helyen a ranglétrán, aki sok bántást kap.
Nem akartam elolvasni 12 évesen, pont azért, mert mindenki rajongott érte. Gondoltam, nekem úgy se tetszene, általában más az ízlésem könyvek terén. Aztán mégis megkaptam Húsvétra az első kötetet, amit aztán le se tudtam tenni. Szinte mindig annyi idős voltam, mint a könyv szereplői, amikor olvastam a regényt.
A filmeket is szeretem, de a könyvek sokkal jobbak.Nem beszélve arról, hogy szerintem a Harry Potter-könyvek világát egyedül a harmadik filmben sikerült megragadni.
Nehéz lenne sorrendbe tenni őket. A legtöbbször (talán tíznél is többször) olvastam el a harmadik (Az azkabani fogoly) és a negyedik (a Tűz Serlege) könyvet. A negyedik rész bál jelenetét nagyon sokszor, és mindig a Princess együttes zenéjét hallgattam közben. Az ötödik részt is sokszor olvastam, főleg a Pitonnal tartott különórákat.
A hatodik és a hetedik könyvet futottam át a legkevesebbszer, a hetedik könyvnek már nem volt olyan Harry Potter-hangulata számomra.
Kedvenc szereplőm Piton professzor, mert kiismerhetetlen és izgalmas karakter.
A másik kedvencem Hermione, akire folyton hasonlítani akartam. De a rajongók közül ki nem?
A harmadik pedig Luna, mert nagyon érdekes, különleges szereplő, és nagyon drukkoltam, hogy jöjjön össze Harry-vel. Persze Rowling nem így találta ki. Bár Hermionénak is örültem volna Harry mellett. Állítólag már Rowling is nyilatkozott úgy, hogy talán Harry és Hermione jobban összeillettek volna, hiszen Ron és Hermione folyton veszekednek. Szerintem ők nem illettek össze, két külön személyiség. De ez csak az én véleményem.
A regényben nagyon sok fantázia van, egy olyan, jól megtervezett világ, amelyben könnyen elképzelhetjük magunkat. Bele lehet veszni ebbe az egészbe. Azt hiszem, Potter óta nem olvastam ilyen regényt.
A Gyűrűk Ura-könyvek és A hobbit kimaradt az életemből (eddig legalábbis), így azokat nem tudom összehasonlítani ezzel.
Mindenesetre a sorozat abszolút 10-es nálam és aki esetleg eddig nem tette volna, biztatom, hogy olvassa el, mert nagy élmény. Sokmindent köszönhetek ennek a regénynek, többek között a bagoly-imádatomat is, ami azóta is tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése